Jóbi Annamária: Túlvilág

Nem visz oda út 
Nem visz oda lépcső
Nem nyílik rá ablak
Nem kapsz beszélőt

Nincsen kilincse
Nincsen kézfogása
Nincs fénylő padlója
Nincsen zokogása

Az idő rajta átfolyik
A szó alatta koppan
Visszahullik ereje
Magánya megroppant

Fényei a csillagok
S a lelkek suttogása
Körbeérő neszeink
Este összejárnak

És mégis minden odavisz
A jelen elfolyása
A sóhajod e perc ez itt
Itt marad magában
------------------------------------------------
Minden jog fenntartva.
Megosztható változtatás nélkül.
Mindennemű egyéb felhasználása engedélyköteles.

Jóbi Annamária: Csak lenni

Csak lenni veled egy szobában
Csendben ülve –

S nem kérdeni nem felelni
Csak nézni elmerülten

Csak lenni veled egy házban
Fel a lépcsőn-

Szemmel kérni s eltenni mind
Mi a légből kilépő

Csak lenni veled egy utcában
Egy faluban-

Egy könyvtárban
Egy a könyv
Melynek lapján
Egy a könny

Csak lenni veled egy világban
Elveszve is megtaláltan-

Csak lenni veled egy időben
Lélegezni szűk kis bőrben.
------------------------------------------------
Minden jog fenntartva.
Megosztható változtatás nélkül.
Mindennemű egyéb felhasználása engedélyköteles.

Jóbi Annamária: Elveszett

Már nincs a párna csücskében
A takaró fehér tulipánja
Lehullatta szirmait
Belefonták talán az ében sötétbe
Az óra kattanásba
Ahol az álom is csak álmodik
Hallom még lélegzetét
Az utolsó legépelt mondat után
A kikoptatott enter sóhajtott
De nem hagyott kedves szavakat
A kurzor nyomán
Szétfut a fagy a levegőben
Rejtett réseken matat
Fonnyadt virágszirmokba takarózva
Tessék-lássék vetik az ágyakat
De éjjel a némaságban
Hol reménye lassú mozdulat
Porcicákként gömbölyödve
A kemény matracú ágy alatt
Fészkelve esztelen esélybe
Szemhunyásnyit kóborol
Ott félénk emlékek simítják végig
Vigaszba kapaszkodón

------------------------------------------------
Minden jog fenntartva.
Megosztható változtatás nélkül.
Mindennemű egyéb felhasználása engedélyköteles.

Jóbi Annamária: Mindenkiben

A lélek csarnokában 
Kilenc szoba áll
S a kilenc szobának egyike
Mindig zárva vár
Kiszabott időd a kulcsa
Melyen ha végigérsz
A szobák sorra nyílnak
Óriás termekké
Egyben lakik a jóság
Egyben a harag maga
Egyben a szerelem él
Egy a közöny fala
Egyben a bölcsesség
Egyben az ostobaság
Egyben a félelem
Kettő még üresen áll
De ha a hazugság is
Beköltözik
A szeretet kint reked
Mert hiába van üres szobánk
A szív megreped
S bezáródnak az ajtók
A sok testvér szétszakad
Csak a szeretet pityereg benned
Némán magányosan

------------------------------------------------
Minden jog fenntartva.
Megosztható változtatás nélkül.
Mindennemű egyéb felhasználása engedélyköteles.

Jóbi Annamária: Tangó

Ismerlek
Mint egy jó tangót
Ismerhet az ember
Nem fürkészem titkaid
Csak éppen annyit lépek
Míg szobád fénye engedi
Mit bevilágít a fény
Kétszer egyméternyi
Színezett zenét

------------------------------------------------
Minden jog fenntartva.
Megosztható változtatás nélkül. 
Mindennemű egyéb felhasználása engedélyköteles.

Jóbi Annamária: a szerelem első reggele

vajon szereted-e
a gyűrt lepedők utáni reggelt
ahol a szavak
kócban ébredeznek
hol a csend
könnyékre támaszkodik
könnyet rejt mosolyt
s hogy melyik…
csak figyeled
fürkészed a jövőt
két szív dobbanásba
fércelgeti az időt
kétkedve feszül
az első napsütésben
hogy ez a reggel emlék
vagy csak tanulságod lesz-e
hogy tovább tart-e
mint a tiszavirág
élete vagy halála
az álmos némaság
benne vibrál
az első mozdulatban
a szemekből hullik alá
s odakoccan
a pohár falához a kávéskanál
sóhajt a remény
betölt egy szobát
figyeled kedves
erős kezét
remeg a levegő
hasít az ész
esélyt vágnak
az induló vállak
a gyorsuló szív
ölébe pihen a láznak
összefogódznak
boldogan bejárnak
mennyet és földet
a mágnesező vágyak
egy testté érik
e pillanatba temet
ezernyi karcolást
sebet és heget
élővé gravitál
a meztelen szerelem
nesztelen szökell be
a hétköznapi reggelen
metronóm pontos
közös légzésre lel
s ím két ember alszik
egy emlékben el
------------------------------------------------
Minden jog fenntartva.
Megosztható változtatás nélkül.
Mindennemű egyéb felhasználása engedélyköteles.

Jóbi Annamária: Ősz

Károgva járt a gyűrt idő
Visszhangja nagyokat csapkodott
Hullámiban az égen úszva
Őszgyűrűket alkotott

Az álmos szél nagy hirtelen
Fák csontjáig kúszott
Továbbrohanva tarka gyolcsuk
Magára öltve zúgott

S mint paplanjába a félős gyerek
A lét egy felhőbe surran
Várja csendes éji álmát
Hol a lélek cseppje csurran

Az ősz ím lassú tompulással
Szóra bírja a színeket
Hogy legyen hely elgondolni
A szív mitől is reszketeg
------------------------------------------------
Minden jog fenntartva.
Megosztható változtatás nélkül.
Mindennemű egyéb felhasználása engedélyköteles.